23. Forever Best Friends

2012 december

John-al mire visszaértünk a szállodához csuromvizesek voltunk, de nem nagyon érdekelt minket.

-Nem lesz semmi baj.-simította meg a karomat John, mire bólintottam, és benyitottam a szobába, ahol Edward aggódó tekintetével találtam szembe magamat.

-Úristen, Sarah. De jó, hogy jól vagy. Annyira sajnálom.-ölelt át.

-Edward, figyelj. Beszélnünk kell.-mondtam komolyan, mire Edward rémülten nézett John-ra, aki az ajtófélfának dőlve várta, hogy mit fogok mondani.-Szeretlek tiszta szívemből, de nekem a barátságunk többet ér, mint egy futó kapcsolat.-néztem Edward-ra fájdalmasan.

-Most, szakítasz velem?-pislogott nagyokat.

-Sajnálom.-harapdáltam a szám szélét.

-De ugye ezután is barátok leszünk?-kérdezte félve.

-Nem, Edward. Mi örökké legjobb barátok leszünk.-mosolyodtam el, mire Edward szorosan magához ölelt.

-Örökké.-suttogta.

Még jó pár percig így álltunk ölelkezve, mozdulatlanul, aztán Liam bejött, és meg kérdezte, hogy mégis mi a fenét csinálunk.

-Ha szakítottatok, akkor mi a bánatért ölelgetitek egymást?-nézett ránk furcsán.

-Mert Sarah a legjobb barátunk.-emelt fel Edward. Liam pár másodpercig értetlenül bámult ránk, aztán legyintett, és visszament a szobájába.

-Szerintem ebből semmit sem értett.-nevetett John.

-Nem is kell neki semmit sem értenie.-vigyorgott Edward.

-Ed, leraksz? Megnézném, hogy mennyire hever romokban a karrierem.-vihogtam, mire Edward lerakott a földre, én pedig a laptophoz léptem, és bekapcsoltam.

Gyorsan felmentem twitterre, ahol olyan dolog ért, amit álmomban sem hittem volna. A világtrendek között, a sok hülyeség mellett ott virított egy mondat ami nekem nagyon sokat jelentett. We're Sorry Sarah. Aztán ahogy lejjebb mentem megakadt még egy trenden a szemem. Thanks Edward. Értetlenül néztem Edward-ra, aki csak vigyorgott.

-Mit műveltél, hogy egy világ kér tőlem bocsánatot?-néztem rá döbbenten.

-Nézd meg az említéseidet, és ott találni fogsz egy youtube linket. Az mindent megmagyaráz. Addig én elmegyek tusolni.-indult el a fürdőszoba felé Edward, és mielőtt bármit mondhattam volna, becsukta az ajtót, és kulcsra zárta.

-Te ebből értettél valamit?-néztem kérdőn John-ra.

-Nem, de nézzük meg azt a linket.-huppant le mellém, én pedig rámentem az említésekre. Tényleg ott volt a link. Gyorsan rámentem, és kíváncsian vártam, hogy mi fog történni.

-Hello srácok.-jelent meg Edward a képernyőn.-Ez most nem egy zenés vagy akár vicces videó. Komoly dologról szeretnék most beszélni. Tudjátok van a barátnőm, Sarah Beckett, aki magyar lány. Magyarországon született, de most már angol állampolgár. Igen, az apja gyilkos, ahogy ezt már sokan tudjátok, de higgyétek el: Sarah-nak semmi köze ehhez. Sarah egy kedves lány, és nagyon jó énekes. Ne csak a hibákat keressétek benne, és ami még fontosabb: ne utáljátok, vagy taszítsátok ki olyan dolog miatt, amiről ő nem tehet. Nem szép dolog az ítélkezés, és én ezt ma megtanultam. Nem szabad ítélkezni.-rázta a fejét.-Remélem mostantól másképp fogjátok nézni a dolgokat.-mosolygott Edward, és itt volt vége a videónak.

-Hm. Nem is olyan idióta.-szólalt meg John jó pár perc után.

-Megmentettem a karrieremet, és az életemet.-motyogtam.

-Azért az túlzás, hogy az életedet.-nevetett Edward.

-Te mikor jöttél be?-nézett rá értetlenül John.

-Most?-tárta szét a karját Edward.

-Köszönöm.-néztem rá hálásan.

-Tudod, barát segít a baráton.-vonta meg a vállát, mire én elmosolyodtam.-Akkor most ki fog velem aludni?-nézett rám szomorúan.

-Én.-mosolyodott el John.

-Nekem meg marad Liam? Na azt már nem.-ráztam a fejemet.

-Akkor alszok én egyedül.-nevetett John miközben felállt.-Jóéjt.-sétált át a saját szobájába.

-Jóéjt.-szóltunk utána egyszerre, mire én felnevettem.
-Menj tusolj le. Jót fog esni.-dobott a fejemre egy törülközőt Edward.
-Parancs értve.-vigyorogtam, mire Ed elnevette magát.
A tusolást gyorsan lezavartam, és Edward-nak igaza volt. Nagyon jól esett a meleg víz.
Mikor beléptem a szobába, sötét volt, így semmit sem láttam.
-Edward, alszol?-suttogtam.
-Nem, csak Liam-et zavarta az átszűrődő fény. Gyere, itt vagyok.-fogta meg a kezemet.
-Köszi.-nevettem, aztán felbuktam a bőröndömbe, és ráestem Edward-ra, aki lehuppant az ágyra.-Bocsi. Jól vagy?-másztam le róla.
-Persze, csak zavaró, hogy nem látok semmit.-nevetett ő is, és felkapcsolta a kis lámpát.-Sokkal jobb.-mosolyodott el.
-Álmos vagyok.-ásítottam egy nagyot.
-Akkor aludjunk.-intett a fejével, mire én bemásztam a takaró alá, szembe Edward-al.
-Jó éjszakát.-mosolyogtam rá, de ő csak az arcomat fürkészte.
-Utoljára, szabad?-nézett a szemembe, én pedig pontosan tudtam, hogy mire gondol.
-Utoljára.-bólintottam halvány mosollyal, mire ő gyengéden megcsókolt.