2012. szeptember 2., vasárnap

3. Never Better

2011 Január

Tumblr_lwyzzaomop1r38lhgo1_500_large 

Természetesen az új évet is velük ünnepeltem. Igazából Ryan úgy tervezte, hogy úgy berúgunk, mint állat, de én kijelentettem, hogy nem iszok.
-Gyertek már. Elkésünk.-löktem be Skyler-t meg Ryan-t a taxiba, és bemondtam a címet.
-Sarah, igyál már velünk.-röhögött Ryan, és felém nyújtotta a pezsgős üveget, de én csak ráztam a fejemet.
-A kedvemért.-nézett rám bociszemekkel Skyler.
-Ha holnap nem otthon ébredek, nagyon megbánjátok.-nevettem, és beleittam a pezsgőbe.
Tíz perc utazás után meg is érkeztünk a Temze partjára, és alig volt pár perc éjfélig.
-Három. Kettő.-számoltunk vissza.-Egy!-ordította az egész part. 
Én csak éltem a parton lehunyt szemmel, és kívántam. Ahogy kinyitottam a szememet, egy könnycsepp folyt le az arcomon.
-Jól vagy?-nézett rám aggódva Ryan.
-Soha jobban.-mosolyogtam rá, és nyomtam egy puszit az arcára.-Boldog új évet.
-Boldog új évet.-ölelt át szorosan.
-Hé, emberek. Boldog új évet.-ugrott ránk Skyler.
Gondolom nem kell mondanom, hogy reggel szörnyű fejfájással ébredtem, a reptéren. Pontosabban az előcsarnokban.
-Mi a fene?-motyogtam magyarul.
-Csajszi, nem kapok levegőt.-röhögött valaki alattam.
-Basszus, bocsi.-pattantam fel, de rögtön orra is estem.
-Jól vagy?-vigyorgott a srác.
-Aha. Azt hiszem.-bólintottam.-Ismerjük egymást?-húztam össze a szemöldökömet.
-Őszintén?-tápászkodott fel.-Fogalmam sincs.-nevetett, miközben engem is felsegített.
-Ez esetben Sarah vagyok.-nyújtottam a kezemet.
-Cody.-vigyorgott.
Hát így ismertem meg a dobosunkat.
-Gyere, keressünk valakit, aki nem másnapos.-nevettem, és elindultam a recepció felé, hátha találok ott valakit, de az egész épület üres volt.
-Egyáltalán hogy jutottunk be?-röhögött Cody.
-Fogalmam sincs.-ráztam a fejemet.
-Sarah! Itt vagyunk!-hallottam Ryan hangját. Az egyik terminál felől közelített felénk.-Csőő tesó.-pacsizott le Cody-val.
-Skyler?-néztem kérdőn Ryan-ra.
-Itt vagyok.-szaladt felénk Sky.
-Akkor menjünk haza.-mosolygott Ryan, és elhagytuk az épületet.
Így hét év után elmondhatom, hogy az volt életem legjobb szilvesztere.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése